Cikk

A Jobbik Országos Elnökségének döntése értelmében a nemzeti ellenzék nem tartja meg sem a március 15-ei, központi ünnepi nagygyűlését, sem az azt megelőző, budapesti, Kodály-köröndi rendezvényt, tekintettel a katasztrofális és az emberi épséget veszélyeztető időjárási viszonyokra.

A Jobbik tagjai és szimpatizánsai szerte az országból tervezték, hogy eljöjjenek személyautókkal és buszokkal budapesti, hagyományos nagygyűlésünkre fejet hajtani az 1848-as márciusi ifjak nagysága előtt, ezzel viszont komoly kockázatot vállaltak volna az utazás során, ráadásul a közterületi nagygyűlésen is heves szél fenyegetett volna.

A Jobbik minden tagját és szimpatizánsát arra biztatjuk, hogy most a saját településének helyi március 15-ei megemlékezésén vegyen részt, és csatlakozva a hatóságok figyelmeztető felhívásaihoz, mi is arra kérünk mindenkit, hogy lehetőleg ne induljon el hosszú útra, vigyázzon saját maga és családjának testi épségére.

A Jobbik Országos Elnöksége március 15-én délután 15 órakor koszorúzással rója le tiszteletét az 1848-49-es példaképeink emléke előtt a Batthyány-örökmécsesnél, az eseményen részt vesz Vona Gábor, a Jobbik elnöke is. Erre a koszorúzásra várjuk közelben lakó budapesti tagjainkat és szimpatizánsainkat.

Szabó Gábor, pártigazgató

Miután az Országgyűlés nem fogadta el a Jobbik javaslatát egy magyar-cigány egymás mellett élést vizsgáló bizottság felállítására, Vona Gábor és más képviselők határozati javaslatot nyújtottak be a fenti címmel.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke és országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Szilágyi György, valamint Apáti István képviselőtársaival közösen egy határozati javaslatot nyújtottak be, mely egy tényfeltáró bizottság felállítását célozza annak érdekében, hogy végre megállapítást nyerjen: vidéken valóban csak megélhetési bűnözés, vagy cigánybűnözés is létezik?

A jobbikos honatya elmondta, a bizottság felállításának két fő oka van, az első, hogy Magyarországon évek óta folyik egy meddő vita: helyes-e maga a cigánybűnözés kifejezés, másrészt, a kifejezés mögötti jelenség gyökerét – mely nagyon is valós – senki sem meri nyíltan elemezni, pedig érdemi, tartalmi vizsgálatra és megoldási javaslatokra van szükség.

„Egészen más apropója a történetnek a közelmúltban, a kormány részéről elterjesztett „egyenruhás bűnözés”, mely semmiképpen sem kriminológiai fogalom.” – Jelentette ki Vona. A pártelnök leszögezte: a Jobbik továbbra sem kívánja megbélyegezni a cigányság egészét, nem is lehet, ám továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy cigánybűnözés, mint kriminológiai kategória igenis létezik, mint például a fiatalkorú bűnözés is.

„Az egyenruhás bűnözés ebből a szempontból érthetetlen, felháborító, hogy a Fidesz sajtóosztálya már jogot kodifikál és megfellebbezhetetlenül jelenti ki, hogy ilyen bűnözési forma létezik. Ha van egyenruhás bűnözés, az csak olyan összefüggésben vizsgálható, ahogyan Pintér Sándor rendőrei zaklatják a békés polgárokat.”

Sajnos csak híradásokból tudtam megtekinteni a rendvédelmi dolgozók tüntetését, de amit láttam, az így is elég volt, hogy határozott véleményem legyen. A demonstráció egyértelműen sikeres volt, hiszen hatalmas tömeget mozgatott meg, és olyan erőt sugallt, amely még Pintér Sándort is személyes megjelenésre és megszólalásra kényszerítette.

És itt jött a baj. Amit a miniszter felszólalásában produkált, az elképesztő volt. Ismét bebizonyosodott, hogy ez a kormány nem csak a gazdagok kormánya (lásd egykulcsos adó!), de a pökhendieké is.

Pintér ahelyett, hogy miniszterként (a szó eredeti jelentése: szolga) együttérzését fejezte volna ki az övéi felé, kioktató, arrogáns, parancsoló és lenéző volt. Pedig érdemes volna számtalan dolgot figyelembe vennie. Hagy mondjak csak kettőt.

Egyrészt hogy ő még mindig miniszter a sorozatos katasztrófák után, azt ezeknek az embereknek köszönheti. Amíg ő ül a vörös bársonyszékben, addig ezek az emberek a terepen veszélyeztetik az életüket nap mint nap. Másodszor ő maga is korkedvezményes nyugdíjas, és annak értékét miniszteri fizetése mellett is felveszi hónapról hónapra. Szóval tanácsos lenne több szerénység és még több megértés. Ez ugyanis nem a maffia, ahol a maffiavezér élet és halál ura, és ahol mindenki kézcsókkal hajbókol a Don minden szisszenése előtt.

Ez itt Magyarország, ezek az emberek pedig tűzoltók, rendőrök, polgárőrök. De legfőképpen emberek. Magyar emberek. Akiket egy miniszternek tisztelnie és becsülnie kellene, nem ellenségnek, koloncnak tekinteni. Pintér úr!

A működése eddig tragikus volt, mára tragikomikussá züllött. Mondjon le, könyörgöm, mert ez már tényleg szánalmas. Nem csak önre, de az egész országra nézve.

Vona Gábor

Miközben a 10 napos kényszerpihenőm felét ezennel letöltöttem - szigorúan itthon, nagyobbrészt ágyban fekve - azért követem az eseményeket, így a mai rendvédelmi demonstrációt is. Furcsa érzésem van. Úgy hiszem, hogy lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni a követelésekkel, de egy dolgot észre kell venni. Ez az elmúlt húsz év első érdemi és tiszta érdekvédelmi demonstrációja.

 Érdemi és tiszta. Itt a két kifejezésen együtt van a hangsúly. Érdemi demonstrációk voltak, sztrájkok, tüntetések, de azok általában a régi, becsontosodott, korrupt és politikai marionett szakszervezeti vezetők által kisiklatott véget értek. Mint ahogy voltak tiszta - azaz valódi érdekvédelmet, a dolgozók érdekeit kifejező - demonstrációk is, de azok meg általában néhány tucat résztvevővel belefulladtak az őket körülvevő érdektelenségbe. Itt most a kettő együtt van jelen.

A híradásokból ismert, nagy olasz és francia érdekvédelmi demonstrációk hangulata lengi át, amelyeken egyébként nem egyszer került sor erőszakos cselekményekre, rongálásra, összecsapásra is. Nem azt akarom mondani, hogy itt most ez a cél. Nem, egyáltalán. De azt viszont igen, hogy a rendvédelmi dolgozók elszántsága jól látható.