Történelmi jelentőségű rendvédelmi tüntetés

Miközben a 10 napos kényszerpihenőm felét ezennel letöltöttem - szigorúan itthon, nagyobbrészt ágyban fekve - azért követem az eseményeket, így a mai rendvédelmi demonstrációt is. Furcsa érzésem van. Úgy hiszem, hogy lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni a követelésekkel, de egy dolgot észre kell venni. Ez az elmúlt húsz év első érdemi és tiszta érdekvédelmi demonstrációja.


 Érdemi és tiszta. Itt a két kifejezésen együtt van a hangsúly. Érdemi demonstrációk voltak, sztrájkok, tüntetések, de azok általában a régi, becsontosodott, korrupt és politikai marionett szakszervezeti vezetők által kisiklatott véget értek. Mint ahogy voltak tiszta - azaz valódi érdekvédelmet, a dolgozók érdekeit kifejező - demonstrációk is, de azok meg általában néhány tucat résztvevővel belefulladtak az őket körülvevő érdektelenségbe. Itt most a kettő együtt van jelen.

A híradásokból ismert, nagy olasz és francia érdekvédelmi demonstrációk hangulata lengi át, amelyeken egyébként nem egyszer került sor erőszakos cselekményekre, rongálásra, összecsapásra is. Nem azt akarom mondani, hogy itt most ez a cél. Nem, egyáltalán. De azt viszont igen, hogy a rendvédelmi dolgozók elszántsága jól látható. Túl azon, hogy remélem, a kormány végre tárgyalópartnernek tekinti majd ezeket az embereket, abban bízom, hogy elindul végre a rendszerváltozás a magyar érdekképviseletek terén.

Mert ott, a vezető pozíciókban - tisztelet a kivételnek -, mondjuk ki: utolsó, senkiházi szegfűs és narancsos talpnyalók ülnek és nem érdekvédők. Nekik (is) üzen a mai tüntetés: vigyázó szemeteket, a rendvédelmi tüntetésekre vessétek!

Vona Gábor

Tags: