Naplóbejegyzés

Mind a 176 egyéni választókerületben eljuttatta az illetékes bizottságokhoz a szükséges számú ajánlószelvényt a Jobbik. Az új erő emellett megyei listáinak leadásába is belekezdett, az elnökség pedig a héten véglegesíti az országos listát.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom könnyedén teljesítette a kampány egyik legnehezebb feladatát, amely egyértelműen elválasztja egymástól a parlamentbe jutásra esélyes erőket és a döntő jelentőségű, húsz megyei lista felállítására is képtelen pártokat.

Az új erő országos listáján olyan, széles körben elismert szakemberek is feltűnnek majd, akiknek jobbikos kötődése ezidáig nem volt ismert a nyilvánosság előtt.

Vona Gábor
a Jobbik elnöke

A héten megindult a kopogtatócédulák gyűjtése. A Jobbik választási
sikerének ez az utolsó technikai jellegű, de egyben legkomolyabb
próbatétele. Ez a megmérettetés életbevágóan fontos, azt hiszem, nem
kell részleteznem, hogy miért.

Az országjárásom során számtalan emberrel találkozom, lakossági
fórumainkon még a csillárokon is lógnak. Olyan mértékű szeretet és
bizalom árad felénk az emberekből, amelynek tűzön-vízen át meg kell
tudnunk felelni. Az egyik ilyen rendezvény után egy középkorú hölgy
odavezette hozzám a már nagyon idős apukáját. Az úr harcolt a
világháborúban, ott volt '56-ban, megkínozták a kommunisták, és most a
következőt mondta: "Egész életemben arra vártam, hogy maguk jöjjenek

Orbán Viktor évértékelőjében egy maszatoló, ideologizáló, minden konkrétumot nélkülöző kampánybeszédet hallottunk, amely joggal veti fel a kérdést, hogy két hónappal a választás előtt mi is a Fidesz programja? Illetve van-e egyáltalán?

Jellemző, hogy a közönség tapsa csupán akkor hangzott, ha Orbán Viktor a jobbik programjából emelt át részeket. Igaza van abban, hogy erős, bátor s tisztességes kormányra van szüksége Magyarországnak, de erre ahogy az MSZP, úgy a Fidesz sem képes.

Nemrég egy konferencián azt mondtam, hogy ma Magyarországon egyetlen program van, és az a Jobbiké. Még azt is hozzátettem, bárki is alakítson kormányt 2010-ben, ha azok nem mi leszünk, akkor annak két lehetősége lesz: vagy végrehajtja a Jobbik programját, vagy átadja a helyét nekünk.

A kijelentésemen az ellenérdekelt sorok között sokan felháborodtak, sokan megmosolyogták. Ugyanúgy, mint annak idején azt a gondolatomat, hogy a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem tudnak róla. Akkor azt is sokan kinevették, mára azonban ez egyre kevésbé mulatság tárgya. Ráadásul én sem viccnek szántam. Ezt is, és a mostanit is komolyan gondolom. Radikálisan.