Naplóbejegyzés
Tisztelt jelenlévők, kedves barátaim!
Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a meghívást, hogy itt lehetek ezen a világhírű egyetemen.
Köszönöm Alekszander Dugin professzor úrnak, hogy lehetővé tette a számomra gondolataim elmondását önöknek.
Higgyék el, minden túlzás nélkül állíthatom, ez egy nagyon fontos pillanat a számomra.
A felkérésben az szerepelt, hogy Oroszország és Európa kapcsolatáról tartsak egy előadást. De amikor Oroszország és Európa kapcsolatát vizsgáljuk, nem kerülhetjük meg az Egyesült Államok meghatározását sem.
Európa, Oroszország és Amerika ugyanis egymáshoz való viszonyában érthető meg igazán.
Ha nagyon röviden, nagyon leegyszerűsítve, de mégis lényegre törve akarnám meghatározni őket, akkor azt kell, hogy mondjam: amíg az Egyesült Államok Európa torzszülöttje, amíg az Európai Unió Európa elárulója, addig ma Oroszország az, amely őrzi Európát, őrzi az európai gondolatot.
Számos problémával, számos ellentmondással, de mégis Oroszország ma sokkal inkább Európa, mint az annak nevezett Unió. Sajnos nem az eredeti európai gondolat hódította meg a világot, hanem annak egy torz formája, az amerikanizmus, amelyet René Guénon után mondhatnánk úgyis, mint a mennyiség – vagyis a tömeg és a pénz – uralma.
Kedves Józsi!
Engedd meg nekem ezt a megszólítást, hiszen egy vidékről való országgyűlési képviselők vagyunk.
Ismerjük és tegezzük egymást. Gondolkodtam azon, hogy megírjam-e ezt a levelet, hiszen Faragó László, Gyöngyös polgármestere karakán módon védte meg magát a Te nyílt leveled után.
Azért döntöttem mégis a megírása mellett, mert jó, ha mindenki tudja, miről is szól ez a testvérvárosi kezdeményezés.
Szerintem komoly hibát követtél el, amikor úgy döntöttél, hogy akár a polgármester úr, akár az én megkeresésem nélkül nekitámadsz a kezdeményezésnek.
Hidd el, jobb lett volna, ha előbb egyeztetünk, és akkor minden bizonnyal sok mindent másképp láttál volna.
Most nem csupán Gyöngyöst hoztad kellemetlen helyzetbe, nem csupán az ide látogató azeri küldöttséget bántottad meg, élén a nagykövet úrral, de saját pártod és kormányod külpolitikáját is keresztbe lőtted.
Elég rossz ütemű lépés ez most, amikor éppen fapados járatot indítanak Bakuba, hogy a gazdasági kapcsolatok Magyarország és Azerbajdzsán között gyorsabban és zavartalanabbul folyhassanak.
Gondolom, Azerbajdzsán gazdasági és politikai erejét ismered, bizonyára tudod, hogy ami nekünk, magyaroknak nem sikerült – az ENSZ BT-re gondolok –, az nekik simán ment. Biztosan tudsz a szédületes fejlődésről, a hipermodern városfejlesztésekről, a hatalmas nyersanyagvagyonról. Arról is, hogy ez komoly kitörés lehet Magyarország számára, egy gazdag exportpiac lehetősége.
Mint ahogy az sem újdonság számodra, hogy a turáni származástudattal bíró azeriek testvérnépként tekintenek ránk.
Mindezek figyelembevételével elképesztő, hogy mindeddig nem volt egyetlen egy magyar településnek sem testvérvárosi kapcsolata az azeri féllel.
Milyen nagy dolog, hogy ezt a falat éppen a mi szeretett városunk, Gyöngyös törte át!
Gyöngyös neve ma Azerbajdzsánban a legjobban csengő magyar város neve. Az ebben rejlő gazdasági és kulturális lehetőségeket hagy ne mutassam be Neked, hiszen régi közéleti szereplő vagy.
De ha mindezeket tudod, érted, akkor miért akarod mégis lerombolni az egészet? Talán mert jön a kampány, talán mert nem Te építetted? Én bármikor melléd állok, félretéve a pártpolitikai különállásomat, ha segítesz a városon, Te miért nem ezt választottad?
Persze sokan azt hozzák fel ellenérvként, hogy ezzel a város az örmény-azeri konfliktusba keveredett. De ez nem igaz. Milyen kár, hogy nem voltál ott, amikor az azeri küldöttség megérkezett Gyöngyösre, és Faragó László polgármester úr fogadta őket.
Milyen megható volt a hálájuk, hogy egy olyan várost vállaltunk fel, ahonnan a háború során elüldözték az azerieket. Milyen torokszorító volt, amikor az azeri polgármester elmondta, egyetlen vágya, hogy azokkal az örményekkel, akikkel felnőtt, újra békében élhessenek Susában. Hogy újra virágot vihessen a szülei sírjára...
Józsi, hidd el, mindenki békét akar. Te is, én is, az azeriek és az örmények többsége is. Hogy ez miként sikerül, erre nekünk kevés ráhatásunk van, de egy ilyen humanitárius jellegű kapcsolat, mint amibe Gyöngyös kezdett, éppen a béke irányába hat.
Lesznek, akiket ez majd zavar, akik majd akadályozni akarják, de kérlek, Te ne állj közéjük! Mennyire bölcs volt Gyöngyös polgármestere, amikor azt mondta, a mi városunk mindenkit szeretettel fogad, legyen az kazah, azeri, örmény vagy bármilyen más nemzet gyermeke.
Ez az a hozzáállás, amelyet követni kell. Nyitottságra és megértésre van szükség. Ha pedig ehhez még stratégiai érzék is párosul – a keleti kapcsolatokban rejlő gazdasági lehetőségek révén –, mindannyian nyerni fogunk.
Nekünk országosan és helyben is az a dolgunk, hogy tegyünk az emberekért. Ez a testvérvárosi kapcsolat meggyőződésem szerint komoly lehetőségeket jelent Gyöngyösnek és környékének.
Ha tévednék, ha még sem így lenne, ha mindez nem lesz gyümölcsöző, akkor ugyanilyen nyilvánosan foglak megkövetni.
De előbb arra kérlek, hogy a lehetőséget, amit a mátraaljai embereknek meg szeretnénk teremteni, ne rontsd el, inkább támogasd! A siker így közös lesz, a Tiéd is, a polgármesteré is, de legfőképpen Gyöngyösé.
A kudarcot, ha másképp lenne, én személyesen vállalom.
Barátsággal:
Vona Gábor
Gyöngyös szülötte, országgyűlési képviselő
- Vona úr, mi az Ön politikai pártjának a fő ideológiája, és miért fontos Magyarország számára az EU-val való kapcsolatok felülvizsgálata?
- A Jobbik egy nemzeti-konzervatív párt, amely radikális eszközöktől sem riad vissza. Tehát amikor bennünket radikálisnak neveznek, az tévedés. A radikalizmus nem értékrend, hanem módszer.
Mi azért vagyunk radikálisak, mert a helyzet is radikális. Mi magyarok jelen pillanatban, egy értékeit vesztett, süllyedő európai hajón vagyunk beteg utasok. Ez tarthatatlan. Előbb le kell szállni a hajóról, utána gyógyítani kell a betegségeinket.
Az EU-ba Magyarországot ugyanis nem felvették, hogy fejlődni tudjon, hanem gyarmatosították, hogy kihasználják az olcsó munkaerejét, és elvegyék a piacaikat.
A nyugati cégek és bankok most a keletről, tőlünk kiszivattyúzott profitból próbálják tartani a saját rendszereiket. És ez csupán a gazdasági része. Az Unió szellemi, lelki értelemben sem hozott jót. A kommunizmus értékellenessége után most a kapitalizmus értéktelenségét éljük.
Személy szerint én tradicionális gondolatokat vallok, vagyis azt hiszem, hogy Európának vissza kell találnia a saját gyökereihez, és más tradicionális kultúrákkal, amelyek már csak keleten vannak, rendezni kell a kapcsolatát.
- Magyarországon és Európában a Jobbikot ultrajobboldali politikai pártnak titulálják. Egyetért Ön ezzel az elnevezéssel, vagy van valami más szemlélete, ami szerint nem lehet klasszikus értelemben vett "jobb" vagy "bal" oldalról beszélni?
- Amennyiben a modernitást, amely a reneszánsztól a felvilágosodáson át a globális kapitalizmusig terjed, azonosítjuk a baloldallal, akkor mindenképpen jobboldaliak vagyunk.
De a jelenlegi politológia jobb- és baloldali koordinátái között engem és a pártomat lehetetlen elhelyezni. Leghelyesebb, ha azt mondjuk, hogy a Jobbik egy nemzeti radikális párt, amely nem soviniszta, amely az egyetemes emberi értékek talapzatáról száll szembe a globális kapitalizmussal, és annak három fő reprezentánsával, az USA-val, az EU-val és Izraellel.
- Az euroszkepticizmus nagyon különböző az Európai Unióban. Tudna kérem említeni néhány, Magyarországot és a szomszédos országokat érintő ügyet ezzel a témával kapcsolatban? Az euroatlantista stratégiának mi a szerepe ebben a folyamatban?
- Az EU elutasítottsága éppen most lett nagyon hazánkban, mint a támogatottsága. A 90-es években hihetetlen agymosás folyt Magyarországon, így az emberek többsége azt hitte, hogy az jó lesz, hogy annak nincs alternatívája.
Mára egyre nagyobb tömegek döbbenek rá, hogy ez nem más, mint átverés. Az Uniónak piac, olcsó munkaerő és szemétlerakó kell. Mennyire naivak voltunk, amikor azt hittük, hogy a nyugat történelmi kompenzációra készül a kelet felé, mert azt a történelem során többször kihasználta és magára hagyta? Ez a környező országokban is így van, de nálunk a legrosszabb a helyzet.
A korábbi kormány mindent aláírt, amit az orra elé tett Brüsszel, a mostanit meg csak a saját hatalma érdekli, és ezért magára haragítja az egész Uniót. A közös bennük, hogy egyiknek sincs semmilyen koncepciója. Magyarországon eddig egyedül én mondtam ki: az euroatlantizmust le kell cserélni az eurázsianizmusra.
- A pénzügyi válság befolyásolta ezt a védekező gazdaságpolitikai hangulatot, vagy az általános szempont inkább a civilizációs és az értékrendi tényezők? Mekkora szerepet játszanak a civil szervezetek és a külső befolyás az egész magyar rendszer (területi, nyelvi, kulturális) szétrombolásában, dezintegrációjában?
- A gazdasági válság komoly hatással van a kiábrándulásra természetesen. A helyzet ugyanis felszínre hozta, hogy az EU nem az egész közösség, hanem a nyugati nagyobb tagállamok - Franciaország, Anglia, Németország - érdekeit képviseli.
A különféle külső erők, szervezetek hatásáról is egyre több embernek nyílik fel a szeme. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy tudati forradalom zajlik le Magyarországon. Ez persze fájdalmas, mert sok illúzióval kell az embereknek leszámolnia, de elkerülhetetlen, mert a jövőt csak az igazságra és valóságra szabad építeni. Ebből következőleg, ami most a magyar társadalom zavarodottságának látszik, reményeim szerint, kiforrja magát, és egy sokkal öntudatosabb és sokkal tisztább gondolkodású társadalmat hoz létre.
- Ha belülről vizsgáljuk a magyar identitást, megtaláljuk a magyar nemzet eurázsiai gyökereit. Ez a származási ág, ez a vonal mennyire van jelen a politikájában?
- Maximálisan. A magyar egy török eredetű nép, amely az orosz sztyeppéken vált azzá, ami, hogy aztán nyugatra vándorolva államot alapítson a Kárpát-medencében. A nyugati integrációnk évszázados, de a keleti eredetünket soha nem felejtettük el és soha nem is tudták kiirtani belőlünk. Ez a kettőség sokszor hátrányunk volt, most úgy érzem, hogy az előnyünkre válhat.
- Apropó, milyen a jelenlegi kapcsolatuk Oroszországgal geopolitikai értelemben?
- A Jobbik antikommunista párt, mégis mi vetettük fel Magyarországon először érdemben, hogy az orosz kapcsolatokat rendezni kell végre. Nem csak diplomáciai szövegek szintjén, hanem a valóságban is. Amikor a grúz konfliktus volt, és a teljes magyar elit az amerikaiak kedvére beszélt, mi jeleztük, hogy a kérdés egyáltalán nem erről szól. Amikor Orbán Viktor még 2009-ben, ellenzékben sértett üzeneteket küldött Oroszország felé, már jeleztük, hogy hatalmas hibát követ el. Nekem személy szerint több itt lévő orosz diplomatával van jó kapcsolatom, és nagyon örülök, hogy az orosz nagykövetség mindig képviselteti magát az éveleji Kongresszusunkon. Oroszország az én külpolitikai terveimben Magyarországnak - Németország és Törökország mellett - a legfontosabb politikai-gazdasági szövetségese, partnere.
- Ha a globális folyamatokról beszélünk, mi az Ön álláspontja és előrejelzése a közelgő eseményekkel kapcsolatban? Mennyi ideig lesz még az Egyesült Államok szuperhatalom? Milyen jövőt jósol az EU-nak és az eurázsiai integráció hogyan fog végbemenni?
- Nehéz kérdés. Az biztos, hogy az agónia elkezdődött és új világrendnek kell épülnie. A BRICS országok egyértelműen ebbe az irányba mutató szövetsége jelzi, hogy az USA és az EU ideje lejárt. A legszerencsésebb az lenne, ha ezt ők maguk is belátnák, mert így talán elkerülhetőek a nagyobb konfliktusok, és az átalakulás békés lehet.
Az eurázsiai együttműködés kereteit illetően nem látom még a konkrét lehetőséget, mert előbb le kell fektetni azt az értékrendet és abból fakadóan azt a stratégiát, amely a legszélesebb kör számára lehet vonzó. Ez most a feladat, és ebben Magyarországon egyedül a Jobbik hajlandó tenni. A többiek mind atlantisták, és azok is maradnak, amíg át nem lép rajtuk a történelem.
- Köszönöm Vona úr az interjút.
- Köszönöm a lehetőséget.
Vona Gábor
A hitelkárosultak nem segélyt követelnek, hanem igazságot! Talán ez lehetne a mottója a devizahitelügyi kerekasztal ma megtartott első ülésének.
Közös petíció-tervezetet dolgoztak ki a Jobbik szervezésében pénteken a fővárosban a devizahitelesek megmentéséért szervezett fórum résztvevői az Országgyűlés Irodaházában.
Z. Kárpát Dániel a párt országgyűlési képviselője elmondta: a dokumentumban rögzítették a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását, a károsultak kártérítését.
Azokat kártalanítanák, akiknek az indokoltnál többet kellett önhibájukon kívül fizetniük.
A kilakoltatási moratórium meghosszabbítását is szorgalmazzák. Mindazok számára, akik a bíróság előtt szeretnének érvényt szerezni igazuknak, soronkívüliséget biztosítanának és illetékmentességet követelnek.
Kitért arra is, hogy javaslatként merült fel, hogy a tartozás mértéke ne lehessen nagyságrendekkel magasabb, mint a zálogtárgy vagy az ingatlan értéke, azaz szüntessék meg a tartozások mesterséges „duzzasztását”.
A végtörlesztés lehetősége mellett résztörlesztést is szorgalmaznak, hogy jövőbeni törlesztőrészleteik csökkenhessenek - folytatta a képviselő. A szabadfelhasználású hitelek „áldozatairól” is gondoskodnának, és a fogyasztási termékekre felvett hiteleket se lehetne elképzeléseik szerint devizaelszámolású hitelekhez kötni.
