Hírek

A TUDÁS A LEGERŐSEBB FEGYVER A ZSARNOKSÁGGAL SZEMBEN, EZÉRT NEM FOGLALKOZIK AZ OKTATÁSSAL A FIDESZ

A Független Diákparlament vitára hívta a parlamenti frakciók miniszterelnök-jelöltjeit. Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor éltek a lehetőséggel, Orbán Viktor ezúttal sem. Elfogadta a meghívást Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA tudományos főmunkatársa. A diákokat Kormos Krisztián képviselte. A központi téma ugyan az oktatás volt, a legnagyobb tanulság mégis az, hogy a kormánypártok minden vágya ellenére, továbbra is létezik politikai vitakultúra Magyarországon.

AZ OKTATÁS CÉLJA

Vona Gábor az oktatás legfontosabb céljai közé sorolta, hogy egyénileg és közösségileg is sikeres és boldog emberek kerüljenek ki a felnőtt életbe. Erősíteni kell a társadalmi mobilitást és a tudásközpontúságot. Jelenleg nem a jövőre, hanem a múltra készít fel a rendszer. A pártelnök szerint kompetenciákat és készségeket kell oktatni, mint például a kritikus gondolkodást és a kreativitást. A kérdés a hogyan és a mit? A módszertanon és a tartalmon is változtatni kell.

A Jobbik elnöke hangsúlyozta a tudatosságot is. Egészséges életmódra kell tanítani a gyerekeket, környezettudatosságra és az együttműködés készségére.

Önálló gondolkodásra és problémamegoldásra van szükség, nem lexikális tudásra.

Az okoseszközökön ma már bármilyen információt megtalálhatunk percek alatt, ahhoz viszont megfelelő kompetenciára van szükségünk, hogy szelektálni tudjunk ezek között.

Szél Bernadett szerint a lehető legtöbbet kell kihozni a diákokból, de nem a jelenlegi stresszes, poroszos módszerekkel.

Fel kell ébreszteni a gyerekek belső motivációját a tanulás iránt, majd megtartani azt.

Ehhez alkalmaznunk kell az okosforradalom eszközeit, ami által élménnyé válhat a tanulás, ami az ország számára stratégiai kitörési pont. Világszínvonalú oktatás kell ahhoz, hogy ne csak alkalmazkodjunk a globalizáció kihívásaihoz, hanem az élükre is álljunk.

Karácsony Gergely szerint az egyén, a közösség és az ország sikerének a titka a tudás.

Minden sikeres nemzet sztorijában van egy közös pont: a jó iskolarendszer.

A negyedik ipari forradalom előtt állunk, a legfontosabb kérdés, hogy a magyarok tudását fel tudjuk-e tornászni arra a szintre, hogy ne bukjunk el az új kihívásokkal szemben. Ma visszafele haladunk, ha ez így folytatódik, nagyjából annyi esélyünk lesz, mint a katonáinknak a Donnál. Társadalmi mobilitásra, tudásalapú társadalomra, igazságosságra és egyenlőségre van szükség.

Gyarmathy Éva szerint tanulni kell, felejteni, majd újratanulni. A gyorsan változó világban ez lehet a kulcs, mert folyamatosan új helyzetekbe kerülünk, ezért mindig tanulni kell.

Most minél többet tanítjuk a gyerekeket, annál kevésbé akarnak tanulni.

Kész anyagokkal nem lehet problémákat megoldani. Ő is hangsúlyozta az önállóság fontosságát.

Kormos Krisztián szerint az iskolának életre kellene nevelnie, de nem olyan tekintetben, hogy megtanítanak főzni. Felelős állampolgárok kellenek, akik döntésképesek, valamint pénzügyi, egészséges életmódbeli és környezeti tudatossággal is rendelkeznek.

HOGYAN NÉZZEN KI EGY XXI. SZÁZADI TANÓRA?

Szél Bernadett azt emelte ki, hogy a minőségi oktatási rendszerrel bíró országokban a tanár csak karmester, aki több segítővel, például pszichológussal dolgozik együtt. Az egyénnek kell a középpontban lennie, különböző iskolatípusokra van szükség, el kell felejteni a szabványosítást. Lehetőséget kell biztosítani, hogy válasszon a diák és a szülő, ehhez bizalomra is szükség van. Szerinte Orbán Viktor csak a tanárokban és a diákokban nem bízik ezen a területen, a Fidesz nem demokráciában gondolkodik, ezért nem is taníttat arra.

Karácsony Gergely is a személyiség szerepét emelte ki.

Nem alattvalókat kell képezni, hanem erős egyéneket

akikben megvan az együttműködés képessége, ilyenek pedig csak közösségekben születnek. Az MSZP-P miniszterelnök-jelöltje szerint csökkenteni kell az osztálylétszámokat, kevesebb gyerek legyen a teremben és több felnőtt, mert pedagógiai segédekre is szükség van. A tudás ma már nem azt jelenti, hogy a tényeket ismerjük, hanem készségeink vannak. Az információkat már megtalálhatjuk az interneten, a gondolkodás és együttműködés képessége, a digitális eszközök és az idegen nyelv ismerete elsődleges kell, hogy legyen.

Karácsony szerint a tudás a legerősebb fegyver a zsarnoksággal szemben, ezért akarják elvenni a tudást Orbánék.

Vona Gábor szerint az oktatást örömmé kell tenni, ha erre nem vagyunk képesek, elveszik minden. Az örömből lesz a motiváció, a motivációból a teljesítmény.

A diákokhoz kell igazítani az oktatást, nem a diákokat az oktatáshoz.

A személyre szabottsághoz pedagógusi képesség is kell, ezért ő is támogatja a több segéd alkalmazását.

A Jobbik elnöke szerint a rugalmasság is nagyon fontos. A terem, az osztály és az óra kereteinek a szétfeszítése, ehhez forradalmi változásokra van szükség, példaként a finneket, dánokat és japánokat említette. A gyerekeket állampolgári és felnőttléti felelősségre kell készíteni. A demokratikus készségek alappá tételében fontos szerepe van a diákönkormányzatoknak is. Az infokommunikációs és digitális képességek is elengedhetetlenek.

Nem a tárgyat, hanem a diákot kell tanítani.

Kormos Krisztián szerint szükséges, de nem elégséges a működési feltételek biztosítása. Ne omladozó falak legyenek, a testnevelés órát ne a folyósón vagy télen, -10 fokban az udvaron tartsák. Természetismeret órát a természetben kellene tartani. Az okoseszközöket be kell vonni az oktatásba, nem kitiltani őket.

XX. századi intézményekben nem lehet a XXI. századra készülni.

Gyarmathy Éva szerint sokszor a gyerekek tanítanak felnőtteket, ezért nem felejthetjük el, hogy önmaguk is tudnak tanulni. Legjobban mindig az tanul, aki tanít. Szükség lenne arra is, hogy a gyerekek taníthassák egymást, mert közelebb állnak egymáshoz és így a motiváció is erősebb, de a mai iskolarendszer nem nevel együttműködésre.

HOGYAN LEHET MINDENKI SZÁMÁRA EGYENLŐ ESÉLYEKET BIZTOSÍTANI?

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a tudást nem egymás elől vesszük el, az rendelkezésre áll mindenkinek. Ma a gyerekek iskolai teljesítményét sokszor meghatározza a szülők iskolázottsági szintje. A magyar oktatás ilyen szempontból már 2010 előtt is rosszul teljesített.

Ha elengedjük a hátrányos helyzetű gyerekek kezét, örökre szétvertük a magyar társadalmat.

Az integráció kérdése volt az este egyetlen vitás pontja. A Jobbik az integrált oktatás miatt nem írta alá az ellenzéki pártok által kidolgozott oktatási minimumot, Karácsony elő is hozta ezt a témát.

Vona Gábor a céllal egyetért, a Jobbik is integrálni szeretné a hátrányos helyzetű gyerekeket. A hogyan kérdésében vannak nézetkülönbségeket, itt szakmai vitára van szükség. Hangsúlyozta, hogy pártjának deklarált célja a társadalmi integráció. Azt viszont elutasítja, hogy dogmatikus szintre vigyük le a kérdést, két tábort létrehozva: vannak akik a szegráció, vannak akik az integráció hívei. Nem ennyire egyszerű ez a terület.

A szegregáció társadalmi kirekesztést eredményez, az integráció sok esetben spontán szegregációt.

Ezért differenciálásra lenne szükség, ami nem egyenlő a szegregációval. A más szinten lévőknek speciális képzést kell biztosítani, pont az integráció érdekében.

Karácsony szerint a szakma már döntött ebben a kérdésben, többségi álláspont az, hogy az integrált oktatás előnyösebb, ennek felvállalása a politikai bátorságtól függ. Vona szerint nem ennyire egyértelmű a szakma véleménye, úgy látja, hogy a társadalmi integráció cél, de nem eszköz, a célhoz viszont elvezethet a differenciálás eszköze.

Szél Bernadett szerint amíg nincsenek meg az integrált oktatás feltételei, biztos, hogy nem lehet megvalósítani az integrációt. Ehhez több pénzre van szükség, oda kell tenni az erőforrást, ahol nagy a lemaradás. Az oktatást fejőstehénnek használta eddig valamennyi kormány, mindig innen vettek el, ha másra kellett.

Gyarmathy Éva szerint egyenlők vagyunk, de nem egyformák. Szerinte kicsit összecsúsztak a fogalmak, a társadalmi integrációhoz szükség van az iskolai integrációra is, de az inklúzió ennél sokkal fontosabb. Ha integrálunk, akkor csak „odatesszük őket”. Az inklúzió az adott fejlettségi szintre épít.

Kormos Krisztián szerint a megoldások kidolgozása előtt tisztázni kell, hogy milyen egyenlőtlenségek vannak. Területi szinten mások a lehetőségek a faluban, a kisvárosban, a megyeszékhelyen és a fővárosban. Az iskolatípusok között is nagy a különbség, nem ugyanannyi órában és feltételek mellett tanulnak, mégis mindenkitől ugyanazt kérdezik az érettségin.

FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉS

Vona Gábor szerint először a felnőtt társadalomnak kellene pozitív példát mutatnia.

Az egybites, lealjasodott politikai kultúra talán jobban pusztít a rossz oktatásnál is.

Csoportos, közösségi célokat kell kitűzni, hogy együtt tudjunk működni. Az önkéntességet örömmé kell tenni. A diákönkormányzatokban lehet készülni a közéletiségre. A hazaszeretetre nevelést is fontos területnek tartja, a jelenlegi kurzus egyik súlyos hibájának látja, hogy kisajátítják és rossz tartalommal töltik meg a nemzeti szót, amikor például a dohányboltokat is így hívjuk már.

Trendivé kell tenni a hazafiságot, hogy az ne bűzös és avítt legyen.

Szél Bernadett szerint el kell gondolkodni azon, hogy már 16 éves kortól szavazhassanak a fiatalok. Jó üzenet lenne, hogy „te is számítasz”. Olyan tárgyakra is szükség lenne, ahol kifejezetten a közéletiséget oktatják.

Kormos Krisztián szerint a diákönkormányzatoknak közösségi szocializációs terekként kell működniük, hogy fejlődjön a kultúra és a demokratikus normák. A tanároknak is példát kell mutatni, ha ma odamész egy pedagógushoz, hogy ellopták a tolladat, akkor ő azt válaszolja, hogy ne árulkodj. Ez a hozzáállás nem demokráciára nevel.

Gyarmathy Éva szerint minden iskolában a felelősségviselést kell megtanítani a gyerekeknek. Minél több a kötelező, annál kevesebb az autonóm döntés. Az autonómia szabadság és felelősség. Ha kötelező a feladat, nincs szabadság és felelősség sem. Meg kell tanulni döntést hozni.

Nem biztos, hogy jól döntök, de legalább én dönthetek.

Ha hibáztam, legközelebb van lehetőségem máshogy választani. Gyarmathy szerint csak az autonóm tanárok tudnak autonóm diákokat nevelni.

Karácsony Gergely itt is a kompetenciák fejlesztését emelte ki. Ezen belül is a vitakultúrát, hogy tudjunk vitatkozni, érvelni és megérteni a másik szempontjait. Elfogadni egymást, mert egy ország polgárai vagyunk.

Nem azon kell vitázni, hogy ki a magyar, hanem hogy ki mit tesz Magyarországért.

(Forrás: Alfahír)

A vasárnapi választások igazi tétje nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás - interjú Vona Gáborral

Azt gyanítom, meglepetés fog születni, ugyanis a korábbi Fidesz-szavazóknak az a része, amelyik valóban fontosnak tartja a polgári és konzervatív értékeket, el fog fordulni ettől a kormánytól, amely páros lábbal tiporja tetteivel a csupán a szólamok szintjén hangoztatott elveket. Van egy olyan érzésem, hogy a Fidesz szavazóbázisának jelentős része képtelen megemészteni, hogy az általuk támogatott párt lényegében szétlopta az országot – mondja Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje.